2009.07.01 Hírlevél - nyár

Ismét vízosztással segít a rendkívüli hőségben a Fővárosi VízművekJúlius 15-től Budapest egyik legforgalmasabb csomópontjában, a Deák téren a katasztrófa helyzetekben is jól vizsgázott mobil vízcsomagoló berendezéssel készített zacskós vízzel és ivóvíz-adagoló automatákkal várja a szomjazókat a reggeli óráktól egészen estig a a társaság.

A berendezés óránként 1500 liter víz csomagolására alkalmas. A fél literes zacskókat a helyszínen és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság segítségével Budapest több helyszínén is osztják.

A Deák téren a Fővárosi Vízművek szórólapon látja el hasznos információkkal az arra közlekedőket és emlékeztet a vízfogyasztás fontosságára. A társaság felhívja a figyelmet, hogy a forróságban az emberek növekvő vízigénye mellet fokozottan kell ügyelni házi kedvenceink itatására is! A Deák téren, külön erre a célra kialakított kutyaitató várja a szomjazó négylábúakat.

A Budakeszi úton folyó vízcső-rekonstrukció következtében esetlegesen megnövekedett menetidő és a várakozás kellemetlenségeinek ellensúlyozására a munkaterületek melletti útszakaszok kereszteződéseiben is csapvízzel kínálják az arra közlekedőket a délutáni csúcsban, 4 és 6 óra között .

Budapesten, egy átlagos napon 450-500 ezer m³ víz fogy el. A rendkívüli meleg hatására a napi vízigény mintegy 25 százalékkal is megemelkedhet. Ez a mennyiség a Fővárosi Vízművek napi kapacitását meg sem közelíti, így vízkorlátozásra a rendkívüli meleg ellenére sem kell számítani.

Virágváros elnevezéssel pályázatot hirdet társaságunk a Fűvészkerttel közösen mindazok számára, akik szeretik és gondozzák a körülöttük élő növényeket, virágokat. Nem kell mást tenni, mint honlapunk erre a célra kialakított felületén regisztrálni és a kertről, erkélyről esetleg a virágos lakásról készített fotót feltölteni az internetre.

Pályázatunk több célú: egyrészt szeretnénk valamilyen formában elismerni mindazon fogyasztóink munkáját, akik szép, ápolt, virágos környezetet hoztak létre maguk körül, vízzel, természetesen. Nem titkolt célunk, hogy szeretnénk a szép környezet létrehozására, a locsolásra buzdítani.

Szeptember 30-ig három kategóriában várjuk a jelentkezéseket: saját kert, társasházi kert, erkély/lakás. Nem kell mást tenni, mint lefényképezni a családi vagy társasház kertjét, az erkélyt, esetleg a lakás virágos sarkát, belépni a www.vizmuvek.hu pályázati központjába, regisztrálni és azt követően feltölteni a képet, illetve szavazni a pályaművekre. Minden versenyzőnk kategóriánként három képet tölthet fel az oldalra.

A beküldött képeket a Képtárban lehet megtekinteni, ahol október 15-ig lehet szavazni a rajtuk szereplő kertekre. A közönségszavazás nyertese mindhárom kategóriában jutalomban részesül. Szavazni is érdemes, hiszen a szavazók is nyernek.

Július közepétől tehát érdemes lesz gyakrabban látogatni honlapunkat, hiszen nemcsak a Képtárba feltöltött pompás kertekben, kertrészletekben lehet majd gyönyörködni, de ápolási tanácsokat kaphatunk „dr. Kertésztől”, illetve sok érdekeset olvashatunk a „Bűvös képletről” vagy éppen a „Vízről a kertben”.

Életelixír, mely nélkül három napot sem élnénk túl. Drága nedű, mely különös erőkkel rendelkezik. Mind egészségünk, mind szépségünk, mind pedig lelkiállapotunk szempontjából hasznos. A szerteágazó hatású víz kívülről-belülről szépít és frissít. Fogyasztása, különösen nyáron, egy esetleges hőségriadó idején életet menthet.

A víz belsőleg alkalmazva az anyagcsere, illetve az összes szerv egészséges működéséről gondoskodik. Ehhez naponta legalább két és fél liter víz szükséges. Egy liter folyadékot a táplálékkal veszünk fel, a maradékot italok formájában kellene magunkhoz vennünk.
Igyon meg naponta legalább két és fél liter vizet! Vagyis 10-11 pohárnyit. Kánikulai napon ennél többet! Ez majdhogynem lehetetlennek tűnik, pedig nem az. Apránként kortyolgassuk, nem kell feltétlenül 4 pohárnyit egyszerre magunkba döntenünk.

Egészségünk szempontjából a víz összetétele is fontos szerepet játszik az elfogyasztott mennyiség mellett. Testünk minden nap vizet veszít. Ez a vízveszteség egyúttal a létfontosságú ásványi anyagok veszteségét is jelenti. A légzéssel történő párolgás kivételével ugyanis sohasem tiszta vizet választunk ki, hanem egyéb anyagokat, köztük fontos ásványi anyagokat, nyomelemeket is, melyeket újra fel kell vennünk, mert a szervezetünk nem tudja előállítani őket. A természetes ivóvíz azzal a különleges tulajdonsággal büszkélkedhet, hogy megfelelő arányban tartalmazza a szervezet számára szükséges, létfontosságú elemeket.

A 6 évnél idősebb lakás-mellékvízmérőkön mért adatok a mérésügyi törvény értelmében már nem szolgálhatnak a számlázás alapjául. Ha Önnek hat évnél régebbi a mellékvízmérője, kérjük, minél előbb gondoskodjon a mellékmérő hitelesítéséről, hogy továbbra is igénybe vehesse a mellékmérő alapján történő díjfizetés lehetőségét.

A Fővárosi Vízművek többéves türelmi idő és többszöri tájékoztatás után megkezdte a szerződések felbontását minden olyan ügyfelével, aki nem gondoskodott a lejárt mérőeszközök hitelesítéséről vagy cseréjéről!

A Fővárosi Vízművek törvényi kötelezettsége, hogy a hitelesíttetési folyamatban az Ön kérésére közreműködjön. Szerelői partnerhálózatunk gyors és megbízható segítséget nyújt a mellékvízmérők hitelesítésében és cseréjében.
Partnereink - 2009. augusztus 31-ig, illetőleg az azt követően érvényes - árairól, valamint a hitelesítésről további információt kaphat Vízvonalunkon, a 06-40 247 247-es telefonszámon vagy www.vizmuvek.hu honlapunkon.
Köszönjük együttműködését!

Valószínűleg kevesen tudják, hogy négy darab vízvezeték húzódik a Szabadság hídon. Budapest egyik legszebb dunai átkelőjének felújítása során ezeknek a vezetékeknek a rekonstrukciója is megtörtént.

A két éven át tartó projekt egyik elemeként valósult meg a Szabadság hídi ivóvízcsövek cseréje. Ezeken a vezetékeken keresztül töltődik fel éjszaka a Sánc utcai két darab 40 ezer köbméteres medence, hogy azután másnap a vizet a hálózatba juttatva elegendő mennyiségű nedű álljon a budapestiek rendelkezésére.  

A négy darab, egyenként 650 milliméter átmérőjű vezetéket 1904-ben helyezték üzembe, az utolsó felújítást 1953-ban végezték el, azóta látta el feladatát. A beruházás során a régi acélvezetékeket szabványméretű, 600 milliméter átmérőjű hosszvarratos, speciális szigeteléssel ellátott acélcsövekre cseréltük, emellett korszerűsítettük a csőkötéseket és a felfüggesztéseket is.

A biztonságos vízellátás érdekében a felújítás ideje alatt a négy vezetékből kettőnek mindig üzemelnie kellett, ezért a vezetékek cseréje ütemezetten valósult meg. Elsőként az északi vezetékpár cseréjét végezte el a kivitelező 2007 végén, illetve 2008 elején. A vezetékpár az ütemtervnek megfelelően 2008. július elején elkészült.

Nyár eleji beszélgetés az egyik legnagyobb és legjelentősebb környezetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország ügyvezető igazgatójával, dr. Magyar Gáborral.

Néhány tudós véleménye szerint a nem is annyira távoli jövőben az ivóvíz stratégiai fontosságú lesz, akár még háborút is vívhatnak birtoklásáért. A WWF szerint mennyire reális ennek a lehetősége?
– A fővárost ellátó ivóvízkutak védelme azt mutatja, hogy az ivóvíz már most stratégiai fontosságú, csak még nem mindenki veszi ezt tudomásul. A klímaváltozás nagyon sok kellemetlen meglepetéssel szolgálhat majd, újrarajzolhatja a gazdaságföldrajzi térképeket. A vízhiány, ezen belül az ivóvízellátás beszűkülése kiemelt jelentőségűvé válhat évtizedeken belül, mivel egyfelől csökken az elérhető ivóvíz mennyisége, növekszik a Föld népessége, ugyanakkor meglévő ivóvízforrásainkat is szennyezzük, ezzel tovább csökkentve a rendelkezésre álló készleteket. Már napjainkban is több milliárd ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, és ez már nem csupán a trópusi régiókban gond, a mediterráneumban is egyre növekvő probléma.

Legnagyobb folyónk, a Duna rendkívül szennyezett, s Budapest az egyik fő szennyező. Ezen segít a most épülő központi szennyvíztisztító üzembe helyezése. Véleménye szerint ez a beruházás megold-e minden problémát?
– A lakossági eredetű szennyvízterhelés kapcsán nagy előrelépés lesz ez, de nem fog megoldást adni azokra a szennyezésekre, melyek a szennyvíztisztítót elkerülve jutnak a Dunába. Így az ipari, illetve a diffúz eredetű szennyezések csökkentése is megoldandó feladat.

Több patak is található Budapesten, s némelyik elkeserítő állapotban van. A WWF-nek mi a meglátása ezzel kapcsolatban?
– A lakosság létszáma önmagában nem lenne probléma, hiszen sok, a mienknél nagyobb metropolisz élhető környezetet nyújt lakóinak, mert szervezett rendszerben élnek, és figyelnek a lakosokat körülvevő mikrovilágra. A városi természet, parkok, kis zöld foltok karbantartása sokat javíthatna a hangulaton, élhetőbbé tennék ezt a nagyvárost. Az önkormányzatoknak, akár a lakosság vagy a civil szervezetek mozgósításával több gondot kellene fordítaniuk természeti környezetünk, közöttük jelesül patakjaink megóvására. Ezt követően viszont nekünk, fővárosi lakosoknak meg kellene őriznünk azok jó állapotát, és nem hulladékgyűjtőnek használni azokat. Az EU víz-keretirányelve előírja többek között, hogy a kisvízfolyások vízminőségi és ökológiai állapotán is javítani kell. Meg kell tehát vizsgálni, mik azok a beavatkozások, amik jók a természetnek, de egy nagyvárosban is megvalósíthatók. Létezik egy olyan kompromisszum, ami nem trapéz alakú betonteknőt jelent a víz számára, de ugyanakkor még eleget teszünk a legfontosabb árvízvédelmi szempontoknak is.

Mit tehet az átlagember vizeink megóvása érdekében, s mit tehetnek a társadalmi, civil szervezetek?
– Környezettudatos életmóddal mind a fölösleges energiapocsékolást, mind a szükségtelen mértékű ivóvízfogyasztást jelentősen csökkenthetjük. Emellett figyeljünk arra, hogy a szerves oldószerek maradékát, festéket, gyógyszert ne öntsük a lefolyóba. A kertes házakban az összegyűjtött esővízzel locsoljuk a gyepet, de ha ez nem lehetséges, akkor is olyan napszakban locsoljunk, amikor nem párolog el a víz még azelőtt, hogy a talaj magába szívhatta volna.
A civil szervezetek figyelemfelkeltéssel, adott esetben célzott akciók megszervezésével, a döntéshozók irányában a jogszabályok szigorúbbá tétele, a hatóságok esetében a következetes, a környezetvédelmi jogszabályokat legmesszebbmenőkig figyelembe vevő határozatok kiadása érdekében való fellépéssel igyekeznek vizeink állapotát megőrizni. A gazdasági szereplőket, de adott esetben a lakosságot is meg kell ismertetni a vizek védelmét szolgáló jogszabályokkal, és fel kell hívni figyelmüket azok betartására. A civil szervezetek mintaterületeken konkrét beavatkozásokat is végrehajtanak, e programok révén is igyekeznek környezetünket minél természetesebbé tenni.

Van-e valamilyen meghatározó élménye a vízzel kapcsolatosan?
– Hivatásos természetvédőként és szabadidős madármegfigyelőként egyaránt azt mondhatom, a legtöbb kellemes, meghatározó élményem vízhez vagy a vizek védelméhez kötődik. A víz az egyik legérzékenyebb élőhelytípus, mely ugyanakkor az élővilág jelentős hányadának ad otthont. Budapesti lakosként azt mondhatom, a Duna nélkül fővárosunk idegenforgalmi szempontból is jóval kevesebbet érne. Mint mindenhol, a vízre, jelen esetben a Dunára néző panorámás ingatlanok ára jóval magasabb itt az átlaghoz képest. Büszkének kellene lennünk ugyanakkor arra is, hogy a fővárosban olyan helyi természetvédelmi értékek megmaradtak a mai napig, mint például a Merzse-mocsár.