Vízminőség, vízkeménység

Vízminőség >> 

Vízkeménység >> 

Ne féljünk tőle, tudjuk meg, mit jelent! >>

Vízminőség

Társaságunk nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű vizet szolgáltat Budapest és számos környező település lakosainak. Laboratóriumaink évente mintegy 11 000 vízmintát elemeznek, és fizikai, kémiai, mikrobiológiai, bakteriológia radiológiai jellemzői alapján minősítik a termelt és a szolgáltatott víz minőségét.

Az eredmények azt bizonyítják, hogy a budapesti ivóvíz minősége kielégíti a vonatkozó magyar szabványokat és az Európai Unió előírásait. Az ivóvíz minőségét a népegészségügyi hatóság laboratóriumában is ellenőrzik.

Gyakori kérdések – válaszaink

• Mivel történik a fertőtlenítés?

Az ivóvizet csőhálózatba jutása előtt klórgázzal fertőtlenítjük, folyamatosan működő klóradagolók segítségével. Műtárgyak (kutak, medencék, víztornyok) és csőhálózati szakaszok esetében hypót is használunk fertőtlenítésre.

• Milyen mértékben adagoljuk a vízhez a fertőtlenítő anyagot?

Olyan mértékben, hogy az elfogyasztott víz ne okozzon közegészségügyi problémát.
Jelenleg a mérhető maradék klórtartalom 0,2 mg/l, ez megfelel az egészségügyi hatóság ajánlásának. Ettől az értéktől akkor térünk el, ha a szolgáltatott víz minőségét valamilyen káros behatás éri (például árvíz, csőtörés stb.).

Határértékek

Néhány kémiai jellemző és szerepük

• Vas

Életfontosságú elem, a hemoglobin és az enzimek alkotórésze.

• Klorid

Fémekkel alkotott sói, például a nátrium-klorid a gyomorsav sósavának képződéséhez és a különböző enzimek aktiválásához nélkülözhetetlenek.

• Nitrit, Nitrát

Szennyezésjelző vízminőségi paraméterek: túlzott műtrágya-felhasználás során a talajból beoldódik a vízbe. Káros hatása a vér oxigénfelvevő képességét csökkenti, valamint a vizek átalakulnak a baktériumok számára tápanyagban gazdag vizekké (eutrofizáció).

• Ammónium

Szennyezésjelző vízminőségi paraméter: a szerves anyagok, a mikroorganizmusok élettevékenysége során felbomlanak, és ennek termékeként keletkezik. Települési és ipari szennyvizek bemosódásából eredhet, ezért a vizek elfertőződésére utal.

Vízminőség-vizsgálat megrendelő

A Fővárosi Vízművek laboratóriuma külső megrendelésre is végez akkreditált mintavételi, vízvizsgálati és véleményezési tevékenységet ivóvizek (termelt, tárolt, szolgáltatott víz; tartályban forgalmazott víz), felszín alatti vizek (kutak, figyelő kutak), valamint mesterséges fürdők vízmintáiból.

Laboratóriumunk tevékenységi területe fizikai, szerves és szervetlen kémiai, radiológiai, mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai és toxikológiai akkreditált vizsgálatokra terjed ki. Az mintavételt és a helyszíni mérést a szintén akkreditált mintavételi részlegünk végzi.

A laboratóriumot a MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány követelményeinek megfelelően a Nemzeti Akkreditáló Hatóság tanúsította (NAH-1-0681/2019).

Tovább információ a Vízplusz szolgáltatások között >>

Vízkeménység 

Az ivóvíz élvezeti értékét és a mosáshoz használt víz hatékonyságát részben az ivóvíz keménysége, vagyis hogy egy liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz. A mérések alapján a fővárosban túlnyomórészt közepes keménységű vízről beszélhetünk. Fontos, hogy tudjuk: minél keményebb a víz, annál jobb ízű. Igaz ugyanakkor, hogy annál kevésbé hatékony mosáskor és a mosógépünk se szereti a túl kemény vizet. Legtöbbször – így például a mosóporok csomagolásán – a víz keménységét úgynevezett német keménységi fokban (nk)* adják meg.

• Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
• Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
• Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
• Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
• Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)

Társaságunk szolgáltatási területén az ivóvíz átlagos keménysége 139 mg/l CaO.

*A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede, tehát például 139 mg/liter CaO esetén az érték 13,9 nk (2019).
 

Ne féljünk tőle, tudjuk meg, mit jelent!

Tájékoztató a víz ólomtartalmáról 

 
Az ólomról

A közbeszédben és sokszor sajnos a hírekben is téves információk és alaptalan rémhírek keringenek, így joggal merülhet fel fogyasztóinkban a kérdés: vajon tartalmaz-e ólmot az általuk fogyasztott ivóvíz?  Szeretnénk a szolgáltatási területünkön élőket megnyugtatni: a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvízben még a legfrissebb, 2013. december 25-én csökkentett határértéket sem éri el az ólomtartalom. 

Célunk, hogy fogyasztóink megbízható és pontos információk alapján és ne szóbeszédekre támaszkodva tájékozódjanak. 

Mi az ólom?

Az ólom ezüstös-szürkés színű, puha, képlékeny, nagy sűrűségű fém. 

Miért és kire veszélyes az ólom?

Az ólom toxikus elem, amely az emberi szervezetbe kerülve idegrendszeri és fejlődési zavarokat okozhat. A jelentős ólommennyiséggel való érintkezés különösen a magzatok és a kisgyermekek esetében veszélyeztetheti az egészséget. 

Hogyan fordul elő a természetben?

Az ólom elemi állapotában nem, csak ércként található meg a természetben. 

Hogyan kerülhet az ólom a közvetlen környezetünkbe, az ivóvízbe?

Az ólom az egyik legrégebben ismert fém, melyet már az ókori Egyiptomban is alkalmaztak agyagedények mázához. A XIX-XX. században már általános és elfogadott volt a használata, többek között evőeszközöket, edényeket, vízvezetékeket gyártottak belőle. Az ólom ilyen irányú felhasználását azonban az 1970-es évektől kezdve betiltották Európában. 

Az 1970-es évek előtt  épült lakások, házak esetében azonban előfordulhat, hogy az ingatlan belső vízhálózata mind a mai napig a pár évtizeddel ezelőtt még elfogadott ólomvezetékekből áll.  

Milyen előírások határozzák meg a vízben található ólom határértékét?

Az Európai Unió által meghatározott ivóvíz-minőségi előírások betartása a tagországok felelőssége. Az 1998-ban kiadott Ivóvíz-direktíva (Drinking Water Directive) a megengedett ólomkoncentráció fokozatos csökkentését írja elő: az eredetileg megengedett 50 μg/l értéket öt éven belül 25 μg/l-re, további tíz év alatt 10 μg/l-re kellett csökkenteni. Az ehhez szükséges költségeket Nagy-Britanniában 21 milliárd dollárra, az Európai Unió országaiban összesen mintegy 100 milliárd dollárra becsülték. 

Az új, 25 μg/l-ről 10 μg/l-re csökkentett határérték az Európai Tanács 98/83/EK irányelve és a 201/2001-es (X. 25.) Korm. rendelet alapján 2013. december 25-én lépett hatályba. 

Jelenleg hazánkban mekkora a víz ólomtartalmára vonatkozó határérték?

 A 201/2001-es (X. 25.) Korm. rendelet értelmében 2013. december 25-től az ólom ivóvízben megengedett határértéke Magyarországon is10 μg/l. 

Megfelel-e a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott víz a fenti határértéknek?

Amint azt az alábbi táblázat is jól mutatja, a társaságunk által szolgáltatott víz ólomkoncentrációja határértéken aluli. 

Fontos azonban, hogy az egyes ingatlanok belső hálózata részben vagy egészben ólomvezetékekből állhat, amelyekből ólom oldódhat az ivóvízbe. 

Az ivóvíz legfontosabb összetevői a Fővárosi Vízművek Zrt. szolgáltatási területén: 

Hogyan lehet ellenőrizni, hogy van-e ólomvezeték az ingatlan belső vízhálózatán?

A festetlen ólomcsövek matt szürke színűek és általában lekerekített, kiszélesített peremmel kapcsolódnak más csövekhez. Anyaguk puha, karcolás esetén fényes, ezüstszínű fémfelület válik láthatóvá. Ha a csövet fém tárggyal megkopogtatjuk, az ólomcső tompa hangot ad, míg a vörösréz vagy vascső esetében élesebb, csengő hangot hallhat. 

Főmérővel rendelkező fogyasztóink (ez főképp családi házak esetén jellemző) a vízóraakna fedelét felnyitva tudják megvizsgálni a belső hálózatról a főmérőre csatlakozó vezetéket. Mellékmérős ügyfeleink vagy azok, akik vízmérő nélkül, a közös költség részeként, általányban fizetik vízdíjukat, a lakásnak azokon a pontjain ellenőrizhetik a vezetékek anyagát, ahol azok a falon kívül futnak (például a konyhai vagy fürdőszobai csapok alatt). 

Tudni kell azonban hogy a fenti módszerek csak irányadóak, az alaposabb vizsgálat érdekében mindenképpen célszerű szakember segítségét kérni!

Mi a teendő, ha valaki ólomvezetéket talál belső vízhálózatán?

Az sem jelent feltétlenül közvetlen veszélyt, ha valaki a belső hálózatának valamely pontján ólomvezetéket talál. A fővárosi, közepesen kemény vízben lévő ásványi anyagok – különösen a magnézium és a kalcium – a belső ivóvízhálózatokban esetlegesen előforduló ólomvezetékekben vízkő formájában lerakódnak, amely csökkenti az ólom ivóvízbe oldódásának esélyét. Csak erre azonban semmiképpen sem szabad alapozni, a régebbi, sőt az újabb lakások és házak belső vízhálózatát is mindenképp érdemes megvizsgálni, szükség esetén felújítani. 

Hová fordulhat, akinek további kérdései vannak?

Ha valakit aggaszt az általa használt víz minősége, esetleg további kérdése lenne a társaságunk által szolgáltatott víz minőségéről, munkatársaink készséggel nyújtanak további tájékoztatást a Vízvonal 06 1 247 7777-es telefonszámán vagy online felületünkön, a kapcsolatfelvétel menüben.

Klórozás és klórozási melléktermékek

Ahhoz, hogy Budapest minden pontjára eljusson a tiszta, egészséges ivóvíz, a Fővárosi Vízművek egy több mint 5000 kilométer hosszú hálózatot üzemeltet.  Mivel a vízhálózat nem egy steril közeg, így fontos, hogy a szükséges minimum elvét követve a megfelelő mennyiségű fertőtlenítőszert adagoljunk az ivóvízhez. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy káros mikrobiológiai folyamatok induljanak meg a víz útja során a hálózatban, és így tudjuk az ivóvízen keresztüli fertőzések veszélyét kizárni. A víz fertőtlenítését a ma alkalmazott fertőtlenítési eljárások közül az ilyen hosszú hálózatok esetében leghatékonyabb klórgázzal végzi a Fővárosi Vízművek.

Előfordulhat, hogy – különösen a nyári nagy melegben vagy árvízkor, amikor a víz fertőződésének veszélye nagyobb – a megszokottnál klórosabb szagúnak érezzük a vizet. Ezt könnyen kiküszöbölhetjük, ha fogyasztás előtt egy kancsóban félórát pihentetjük, ami alatt illékony tulajdonsága miatt a szabad klór távozik a vízből.

A klórozás során esetlegesen keletkező melléktermékek, az úgynevezett trihalometánok (THM) szintjére vonatkozóan szigorú határértéket (50 µg/l) ír elő az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló  201/2001 (X.25) Kormányrendelet. A Fővárosi Vízművek Laboratóriuma az ivóvíz összes THM tartalmát folyamatosan ellenőrizi a hálózatban. 2018-ban szolgáltatási területünkön az átlagérték 8,9 µg/l volt.

Gyógyszermaradványok

Bár az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25) Kormányrendelet a gyógyszerek és egyéb gyógyszergyári vegyi anyagok esetleges maradványának vizsgálatát nem írja elő, a Fővárosi Vízművek a Budapesti Műszaki Egyetem szakértőinek bevonásával egy K+F program keretében végzett ilyen jellegű méréseket. Ennek során a statisztikai adatok szerint leggyakrabban használt gyógyszerek – szteroid hormonok és nem szteroid jellegű vegyületek – esetleges jelenlétét vizsgáltuk a Duna vizében, az ivóvízbázisainkon, a vízkezelés előtti és utáni pontokon. A jelenleg rendelkezésre álló mérési technikákkal az ivóvízben nem találtunk kimutatható mennyiségben gyógyszermaradványt, annak ellenére, hogy a módszerek érzékenysége nagy, hiszen nanogrammnyi (a gramm milliomod része) mennyiségeket is képesek kimutatni. Ezek a vegyületek általában felszíni vizekben találhatóak meg, azonban nemzetközi összehasonlítás alapján a Duna vízminősége jóval kedvezőbb, mint más európai folyóké.  

Érdekesség

Tételezzük fel, hogy egy laboratórium egy liter ivóvízben kimutat 100ng ibuprofent, mely egy forgalomban lévő láz- és fájdalomcsillapító  tabletta hatóanyaga.

Egy tablettában ebből a hatóanyagból 400mg van, tehát egy tabletta ennyi ibuprofen hatóanyagot tartalmaz.

400mg=400 000 000ng.

Ha a feltételezetten ibuprofennel szennyezett víz 1 literjében 100ng hatóanyagot találnának, akkor az egy tabletta hatóanyagának megfelelő mennyiséget 4 millió liter víz tartalmazná, ami 20 millió pohár vizet jelent.

Tehát ennyit kellene meginnunk a vízből, hogy egy tablettányi hatóanyag a szervezetünkbe kerüljön.

Még több részlet a gyógyszermaradványokról >>

Növényvédőszerek (peszticidek) 

A növényvédőszerek, más néven peszticidek különféle rovarölő-, gyomirtó-, gombaölő-, algaölő ill. rágcsálóölő szerek összessége, amelyek a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a vízbázisba, elsősorban mezőgazdasági tevékenységből. A bemosódás mértékét és egészségkockázatát számos tényező befolyásolja: növényvédőszerek minősége, bomlási ideje, bomlástermékeik toxikussága, a talaj szerkezete, éghajlati és csapadékviszonyok és a vízforrás jellemzői, mélysége, védettsége.

A rendszeresen vizsgálandó peszticidek körét az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet szerint az OTH határozza meg az OKI javaslata alapján.

A .pdf nyomtatványok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges, melyet a linkre kattintva ingyenesen letölthet.

1. Az Adobe Acrobat Reader linkre kattintva a megjelenő ablakban válassza a Get Acrobat Reader Free! opciót.
2. A következő oldalon válassza ki a kívánt nyelvet, platformot, írja be nevét, e-mail címet és kattintson a Download gombra!
3. A letöltött .exe file-ra kattintson kétszer és a program installálja magát!