A vízellátás krónikája

Kr. utáni II. évszázad
Aquincum városa a mai Óbuda területén már fejlett vízellátással rendelkezett.

1414-1416
Zsigmond király szivattyús vízművet építtetett a budavári királyi palota ellátására.

1470
Mátyás király a Svábhegy forrásainak vizét vezettette be a Várba. Ezt a vízművet 1777-ben átépítették, és a Sváb-hegyi Béla-kút vizének bekötésével bővítették.

1856
Budán üzembe lép az első magyar gőzüzemű vízmű, amelynek építését Adam Clark irányította.

1868
Az ideiglenes pesti vízmű üzembe helyezésével megkezdődik az intézményes vízellátás Pest-Buda területén. A szivattyúház a mai Kossuth téren, ellennyomó víztároló medencéje a kőbányai Ihász utcában épült.

1881-1882
A budai hegyvidék ellátására felépült a Budaújlaki és Krisztinavárosi Vízmű, szivattyúházaival, víztároló medencéivel, csőhálózatával.

1893-1904
Északon a Duna bal partján kiépült Európa akkori egyik legkorszerűbb vízműve, a természetes szűrésre alapozott Káposztásmegyeri Vízmű, kútjaival, gépházaival, csőhálózatával.

1903
Kőbányán az Ihász utcában vasbeton víztorony és vízműgépház épült.

1912
Felépült a Budakeszi úti és a Lóránt utcai átemelő gépház.

1913
Víztorony épült a XII. kerületben az Eötvös utcában.

1927-1930
Megújulási munkák: víztárolók épültek a Várban, a Szépjuhásznénál és a Csatárkán. Megkezdődött a gőzgépek villamos motorokkal történő felváltása.

1931-1942
Horányban és Szigetmonostoron kutak, gépházak épültek. Új átemelő gépház létesült a Krisztinavárosi telepen.

1934-1936
Vízmű épült Békásmegyeren. Elkészült a két járható csőalagút a Szentendrei-sziget és a bal part között.

1950
Nagy-Budapest kialakításával 7 megyei város és 16 község vízműve került a Fővárosi Vízművekhez.

1952
Vízmű épült Mátyásföldön a Szilas-patak mentén.

1960-1967
Duna vizet felhasználó víztisztító mű épült Újpest északi határában a Duna-parton.

1965
Elkészült a káposztásmegyeri III. gépház.

1969-1984
Tömegesen épültek a nyomásfokozó gépházak a lakótelepek magasabb házainak ellátására.

1972
Rákosszentmihályon átadták az új gépházat.

1972
A Fővárosi Vízművek Rocla csőgyárat létesített Csepelen nagy átmérőjű gravitációs csövek gyártására.

1972-1991
Csáposkutak épültek a Csepel-szigeten Szigetszentmiklóson, Tökölön, Halásztelken, Szigetújfaluban és Ráckevén.

1973
Üzembe helyezték Káposztásmegyeren a nagynyomású gépházat a bal parti I. telep szomszédságában. Kapacitása 800 ezer m³/nap.

1975-1980
Csepelen új vízműgépház épült.

1976
A rákosszentmihályi gépház egy 10 000 m³-es víztárolóval bővült.

1977
Új gépház épült Békásmegyeren.

1985-1992
Vízmű épült Békásmegyeren. Elkészült a két járható csőalagút a Szentendrei-sziget és a bal part között.

1990
Bővült és újjáépült a felszíni Víztisztító mű északi gyáregysége.

1993
Felépült a IV. kerületben a Váci úton a vízminőség-vizsgáló laboratórium.

1994
A vállalat új neve: Fővárosi Vízművek Részvénytársaság. Részvényeinek tulajdonosa: Budapest Főváros Önkormányzata

1994-1995
Kicserélték a 100 éves főnyomóvezetéket a Nagykörúton a Podmaniczky utca és a Bérkocsis utca között.

1994-1996
Vízkezelő mű épült a Csepeli Vízmű területén a kutak vizének vas- és mangán-talanítására. Kapacitása: 150 ezer m³/nap.

1996 februárjától
Tulajdonosként csatlakozott a részvénytársasághoz a Budaörsi, a Budakeszi, a Halásztelki, a Szigetmonostori és a Szigetszentmiklósi Önkormányzat.

1997. áprilisban
A tulajdonosok köre kibővült. A részvények 25%-át + 1 részvényt megvásárolt a Lyonnaise des Eaux (francia), és a RWE Aqua GmbH (német) befektetőkből álló konzorcium és ezzel 25 évre megkapta a Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság irányítási jogát.

1999
Befejeződött az északi és déli telepek számítógépes távirányításának kiépítése. Megnyílt a részvénytársaság új, korszerű ügyfélszolgálati irodája.

2000. július 17-én
átadták az összesen 240 millió forintos beruházással épült, 3000 m³-es DIANA utcai víztárolót, amellyel biztonságosabbá vált a Svábhegy vízellátása.

2002
Megkezdte működését az Ügyfélszolgálati központ (CC), kezdetét vette az egykapus ügyfélkiszolgálási rendszer.

2003
Kiépült az integrált számlázási és ügyfélszolgálati rendszer (SAP IS-U).

2003 
A Budaújlaki telep után a Krisztinavárosi telep is teljesen automatizálttá vált.

2003
A Fővárosi Vízművek Zrt. leányvállalatain keresztül megkezdte a szennyvíz-szolgáltatási tevékenységet.

2006
Az egyközpontú folyamatirányítási rendszer kialakítása érdekében létrejött az Üzemirányítási központ (OC).

2007
A Nagytétényi fennsíkon átadták az aszimmetrikus kelyhű, 3000 m³ víz tárolására alkalmas Budafoki víztornyot.

2012
A Fővárosi Közgyűlés 2012. május végén jóváhagyta a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlását, valamint az 1997-ben kötött menedzsmentszerződés megszüntetését. A külföldi befektetőkkel, azaz a SUEZ Environnementtel és az RWE-vel 2012. június elején aláírt megállapodás szerint a társaság ismét 100 százalékos önkormányzati tulajdonba került.

2013
A Fővárosi Vízművek irányítása alá került a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep.

2013
Biatorbágy, Szigetszentmiklós és Tököl ivóvíz-szolgáltatásának átvételével bővült a Társaság szolgáltatási területe.

2013
Biatorbágy, Budakeszi, Halásztelek, Szigetszentmiklós-Lakihegy, Szigetszentmiklós és Tököl szennyvíz-szolgáltatási tevékenységét is a Fővárosi Vízművek látja el.

2014
Kisoroszi, Pócsmegyer és Szigetmonostor szennyvíz-szolgáltatásával növekedett a társaság által ellátott víziközmű-szolgáltatások sora.