Nemzetközi arany minősítésú szolgáltató

Az iszapvonal blokksémája

Iszapsűrítés

A sűrítés az iszaptérfogat csökkentésének első lépcsője, a megfelelő folyamatok érdekében a telepen keletkező kétfajta iszapot (a nyers- és fölösiszapot) két külön technológiai megoldással sűrítik.
 

Gravitációs sűrítés – a nyersiszap sűrítési módja

A telepen 3 darab gravitációs sűrítő található, melyekből az egyik tartalékként funkcionál. A gravitációs sűrítés az egyik leggazdaságosabb sűrítési mód, amely nagyon kevés energiát igényel. Ennél a sűrítési eljárásnál a gravitáció hatására az iszap leülepedik a gravitációs sűrítő aljára. Az iszap sűrítését a beton műtárgyba szerelt pálcás kotró szerkezet segíti elő. A csurgalékvíz a műtárgy falára felszerelt bukón át távozik. 

Az alsó kotrólapát az iszapot a műtárgy fenekéről a gravitációs sűrítő központjában lévő iszapzsompba juttatja, ahonnan a kevertiszap-tartályba adják át a csigaszivattyúk. 

A bűzkibocsátás elkerülése érdekében a sűrítők fedettek, a légtérből kiszívott szennyezett levegőt szagtalanító egységekben kezelik. A gravitációs sűrítő folyamatosan üzemel, heti hét napon, napi 24 órán át.
 

Sűrítő asztalok – a biológiai fölösiszap sűrítéséhez

A biológiai elősűrítő medencéből az iszapot csavarszivattyúk juttatják a víztelenítő asztalokra. A víztelenítő asztalokon történő sűrítéshez ún. polielektrolitra van szükség. A polielektrolit oldása ivóvízzel történik, két teljesen automata előkészítő/oldó berendezésben. A szűrőasztalokon lévő bolygatók biztosítják az iszap jobb eloszlását a szűrővásznon, illetve ezáltal biztosított a jobb vízleadási képesség elérése.

A pelyhek közötti víz átjut a szűrővásznon, és mire az iszap a berendezés végére jut, a gravitáció hatására (préselés alkalmazása nélkül) a víz távozik a besűrűsödött iszapból. A szűrletvíz a berendezés alján gyűlik össze, és azt visszajuttatják a telep elejére. 

Hat darab elővíztelenítő/sűrítő szalagszűrő (5 plusz egy tartalék) található a telepen, ezek a gravitációs sűrítőkhöz hasonlóan folyamatosan üzemelnek.
 

Sűrített iszap keverőtartály

Itt kerül összekeverésre a kétfajta sűrített iszap. A jó keveredés érdekében 7 merülő keverő van felszerelve a medencében, amely szuszpendált állapotban tartja az iszapot, és megakadályozza az iszap kiülepedését. A sűrített iszap keverőmedence térfogata 385 m3. A kevert sűrített iszapot ezután három csavarszivattyú juttatja a pasztörizálókba.
 

Sűrített iszap felmelegítése

A felmelegítés három lépésben történik egy komplex iszap-víz "cső a csőben" hőcserélő alkalmazásával, mely csökkenti a rendszer energiaigényét. Az első lépésben a rothasztókból érkező meleg iszap hőjét a sűrített iszap felfűtésére használják (egy hővisszanyerő kör segítségével). A második lépésben a pasztörizáló tartályból kiszivattyúzott forró iszap (70°C) a már előmelegített sűrített iszap hőmérsékletét emeli egy hővisszanyerő kör segítségével. A vezérlőrendszer biztosítja, hogy a pasztörizált iszap olyan hőmérsékletre hűljön le, amely megfelel a termofil rothasztók technológiai hőigényének. A gázmotor hűtővize is felhasználásra kerül az utolsó fűtési ciklusban, ezzel növelik a sűrített iszap hőmérsékletét max. 70°C-ra. 

A hőcserélők végzik a kezelt iszap melegítését és hűtését, valamint biztosítják a rothasztók megfelelő betáplálási hőmérsékletét annak érdekében, hogy a rothasztókban fenntartsák a kívánt technológiai hőmérsékletet. A hőcserélő rendszer „cső a csőben” iszap-víz-iszap hőcserélőket használ a hagyományos, hibára hajlamos spirális iszap-iszap hőcserélők helyett.
 

Pasztörizálás

Ezen folyamat során a kevert iszapot felmelegítik 70°C-ra, majd ezen a hőfokon tartják 30 percig. A patogének számának csökkentését azok hőhatás révén történő megsemmisítésével érik el. Mivel egyszerre 3 pasztörizáló tartály üzemel, és ezek kaszkád konfigurációban (töltés-pasztörizálás-ürítés) működnek, így ez a konstrukció lehetővé teszi a rothasztók folyamatos és egyenletes táplálását. A telepen két üzemi és egy tartalék pasztörizáló vonal található, ezek mindegyikéhez tartozik 3 pasztörizáló tartály, valamint hőcserélők is.
 

Termofil rothasztás

A következő technológiai lépés az iszapkezelésben a rothasztás, mely 55°C-on történik. A rothasztókban az anaerob baktériumok a szerves anyagot biogázzá alakítják (metán és szén-dioxid valamint egyéb ppm-es mennyiségű összetevők). A termofil rothasztás (a mezofil rothasztással szemben) a szilárd biológiai anyagok jó hasznosítását biztosítja, mert a fehérjéket és a sejten kívüli szerves polimereket tovább bontja, és ezzel több szerves anyagot alakít át biogázzá. Az iszap térfogata ezzel csökken, és jobb iszapstabilitás érhető el a szerves anyagok kirothadásával. Ellenben az üzemeltetése nagyobb körültekintést igényel, mivel a benne található mikroorganizmusok sokkal érzékenyebbek, mint mezofil társaik, valamint gyorsan is reagálnak minden változásra.

A telepen három darab rothasztó üzemel, egyenként 6 056 m3 térfogatúak. A tornyok hengerkúpos monolit vasbeton szerkezetűek, szigeteléssel ellátottak, amelyek alaprajzi elrendezése háromszög alakú. A rothasztók tetejét egy központi lépcsőtoronyból lehet elérni. 

A rothasztóban lévő iszapot függőleges tengelyű mechanikus keverő keveri. Az iszapot a rothasztók aljába vezetik be, és felfelé irányuló mozgással halad a rothasztó teteje felé. Az iszapnak a rothasztó aljába történő bevezetése a hőmérséklet gradiens révén segíti a rothasztóban a keveredést. 

Mindegyik rothasztónál lehetőség van vas(III)-klorid adagolására. Ami csak akkor válik szükségessé, ha a biogázban a kénhidrogén szintje magasabb, mint ami a gázmotorok működése szempontjából megengedhető (150 ppm).

A kinyert biogázt mosóba vezetik, ahol a biogázhoz tapadt részecskék, valamint a habmaradékok kimosatása történik. A biogázt ezen felül közvetlenül a gázmotorokban történő hasznosítás előtt aktívszenes szűrőkben kezelik. Ezzel minimálisra csökkenthető a sziloxánnal kapcsolatos kockázat.
 

Rothasztott iszaptároló

Ez egy kb. 1 700 m3-es puffertartály a víztelenítés előtt. Betonból készült, fedett, hengeres műtárgy. A medencében merülő keverők vannak, melyek biztosítják a megfelelő keverést és szuszpendált állapotban tartják az iszapot, hogy meggátolják az iszap leülepedését a műtárgy aljára.
 

Biogáz

Napi átlagban 24-26 000 Nm3 biogáz keletkezik a telepen, mely a saját energia felhasználásának mintegy 55-60%-át képes fedezni.

A termofil rothasztókban termelt biogáz a kapcsolt energiatermelésnek köszönhetően három célra használható: 

  • elektromosáram-termelés,
  • hőtermelés a pasztörizáló rendszer és a rothasztók fűtéséhez (technológiai hőigény),
  • hőtermelés a szennyvíztisztító telepen elhelyezkedő épületek fűtéséhez (telepi hőigény).

A telepen két darab üzemi és egy darab tartalék gázmotor található, melyek alkalmasak biogáz és földgáz hasznosítására is. Ezek egységenként 1,4 MW/400 V elektromos energiát, illetve 1,4 MW hőenergiát képesek termelni. 

A telepen a gázmotorokon kívül 3 db 2,5 MW hőenergia előállítására képes kazán került beépítésre, melyek a gázmotorok által termelt hőmennyiségen felül képesek hőenergiát biztosítani. Ezek üzemelése a mindenkori hőigénytől függ. A kazánok biogázzal és földgázzal egyaránt üzemeltethetők. Üzemzavar esetén rendelkezésre áll egy fáklya a biogáz biztonságos elégetésére. 

A termelt biogáz mennyiség és a fogyasztás közötti időszakos eltérések kiegyenlítésére két darab, egyenként 3 500 m3-es duplamembrános gáztartály lett megépítve.
 

Iszap víztelenítés

A telepen az előírásoknak megfelelően a víztelenített iszap szárazanyag tartalmának havi átlagban 26% fölött kell lennie. Ennek biztosítása nagyteljesítményű iszapvíztelenítő centrifugák alkalmazásával történik. 

A rothasztott iszapot csigaszivattyúk segítségével adják fel a centrifugákba. Koagulánst (vas(III)-kloridot) és polielektrolit-oldatot adagolnak a rothasztott iszaphoz a centrifugák előtt, elősegítve ezzel az iszap vízteleníthetőségét.
 

Víztelenített iszaptároló

A centrifugák után a víztelenített iszap a négy darab – egyenként 210 m3-es – silóban kerül eltárolásra a végső elhelyezésig. A silókból az iszapot zárt csarnokban, gépi berendezésekkel adják ki a szállító gépkocsikba, egy másik csarnokban pedig a kocsik mosása is megtörténik.
 

Mellékáramú nitrogén-eltávolítás (III. tisztítási fokozat)

A nitrogén-kibocsátás csökkentését megcélzó egyik szennyvíztechnológiai fejlesztés lényege, hogy az alaptechnológiából származó, termofil hőmérsékleten rothasztott kevert iszap víztelenítése során keletkező, nagy ammóniatartalmú iszapvizet (centrifuga csurgalékvíz) egy, a fő tisztító egységektől független, mellékáramú biológiai nitrogénmentesítő, ún. DEMON technológiában kezeljük. Ennek kapacitása 1 500 m3/nap. Az itt előkezelt csurgalékvíz végső soron a főáramú tisztítósorra kerül visszavezetésre.

A technológia egy speciális eleveniszappal működő, ammóniaeltávolítást megvalósító SBR-típusú tisztítást jelent. A baktériumokra jellemző, hogy nagy sűrűségű, piros színű granulátumok formájában állnak össze. Az SBR technológiák lényege a ciklikusság, ami ebben az esetben levegőztetési, kevertetési, feladási (rátáplálási), ülepítési és dekantálási folyamatok váltakozását jelenti a szigorúan meghatározott ciklusidőknek megfelelően.