Nemzetközi arany minősítésú szolgáltató

A szennyvíz útvonalának blokksémája

 

Finomrácsok

A kelenföldi és a ferencvárosi átemelő telepről beérkező nyers szennyvíz először átfolyik a 3 mm-es pálcaközű finomrácsokon. Ezen berendezések célja az apró hulladékok, felúszó szennyeződések, szilárd darabok kiszűrése. Az eltávolított rácsszemetet szállítócsigák továbbítják, és két berendezés tömöríti, innen az épületen belül elhelyezett 10 m3-es konténerekbe kerülnek.
 

SEDIPAC 3D

Ez egy kombinált műtárgy, önmagába foglal egy homok-, illetve zsírfogót, valamint egy lamellás előülepítőt, ebből a telepen 8 db található. A megoldás előnye a kisebb helyigény, ugyanakkor az eltávolítás hatásfoka nem csökken.

A homok eltávolítása a műtárgyak védelme miatt is fontos, mert amennyiben a homok a technológia további részeibe kerül, az ott található szivattyúk és egyéb gépészeti berendezések kopását, dugulását okozhatja. Ez a kiülepedési folyamat a homok nagyobb fajsúlyának következtében játszódik le a SEDIPAC 3D első szekciójában. A szivattyúk segítségével eltávolított homokot – ami nagyságrendileg 7 m3/nap –, tisztítás után vízzáró 10 m3-es konténerekben tárolják, amíg elszállításra nem kerül.

A zsír eltávolítása a műtárgy következő szekciójában történik, ennek célja a biológiai műtárgy berendezéseinek védelme, illetve az uszadék felúszásának megakadályozása a levegőztetett medencében. A légbuborékok befúvatásával a kis fajsúlyú szerves anyagrészecskék a víz felszínére úsztathatók. Az uszadékot automatikus működésű lefölöző juttatja az uszadék-zsompba (ezekből egy-egy tartozik mindegyik műtárgyhoz), és egy szivattyú emeli a zsírgyűjtő tartályba a sűrítést megelőzően. A zsírt fázisszétválasztás után konténerekbe gyűjtik, ez naponta kb. 8,75 m3-t jelent.

Az előülepítőben a beépített lamelláknak köszönhetően az ülepítési felület megnövekszik, és visszatarthatók a vegyszerek nélkül kiülepíthető iszaprészecskék. A medencék fenekéről kotrókkal összegyűjtött nyersiszapot szivattyúk továbbítják a gravitációs sűrítőkbe. 

A SEDIPAC 3D műtárgyak megkerülése akkor történik meg, amikor 26 250 m3/h-nál nagyobb szennyvíz-térfogatáram érkezik, ugyanis ez a határa az előülepítő műtárgyak hidraulikai kapacitásának. A 26 250 m3/h és 37 500 m3/h közötti vízmennyiséget 3 homokfogó műtárgy kezeli, mielőtt eléri a Dunát. 
 

Biológiai kezelés

A biológiai tisztítás célja a szervesanyag, a nitrogén és foszfor-formák, valamint a még visszamaradt lebegő anyagok eltávolítása a vízből. Ezen folyamatok a telepen 18 db (15 db + 3 db tartalék) párhuzamosan kapcsolt műtárgy-soron mennek végbe. 

Mindegyik műtárgy-sor a következő elemekből áll:

  • elő-anoxikus zóna,
  • anaerob „csatorna” medence a foszfor eltávolításához,
  • karusszel típusú levegőztető medence, a szén, nitrogén és foszfor eltávolításához,
  • kigázosító akna,
  • utóülepítő,
  • klórozó csatorna (csak külön hatósági előírás esetén).

A karusszel típusú levegőztető medence kompakt, aminek köszönhetően az anaerob medencék elhelyezhetővé váltak az utóülepítők alatt. A kompakt kialakítás lehetővé tette, hogy csökkenjenek a műtárgy méretei, melynek köszönhetően mind helyet, mind pedig üzemeltetési költséget lehet megspórolni a kevesebb szennyezett levegő kezelésén keresztül. A szaghatások elkerülése végett valamennyi biológiai műtárgy fedett.

A szervesanyag eltávolítása aerob biológiai adszorpció révén történik a levegőztetett medencékben. A légbevitel finombuborékos, a medence fenékszintjén elhelyezett diffúzorokkal történik, ezzel biztosítjuk a mikroorganizmusok számára az optimális oldott oxigén szintet.

A nitrogén eltávolítás első része az aerob nitrifikáció, valamint az azt követő, nem levegőztetett körülmények között lejátszódó denitrifikáció. Ezek a folyamatok a karusszel medencékben – ahol levegőztetett és nem levegőztetett periódusok váltják egymást –, illetve az előanoxikus zónában történnek. 

A nitrogén eltávolításának első lépése (a csatornarendszerben többnyire már lezajlott ammonifikáció után) az aerob nitrifikáció, valamint az azt követő, nem levegőztetett körülmények között lejátszódó denitrifikáció. Ezek a folyamatok a karusszel medencékben történnek, ahol levegőztetett és nem levegőztetett periódusok váltják egymást a belső recirkuláció segítségével az elő-anoxikus zónában.

A foszfor biológiai úton történő eltávolítása az anaerob és az aerob medencékben történik meg. Ezt szimultán kémiai kicsapatás egészíti ki. Ez a vas(III)-klorid adagolás a telep két pontján történhet: a levegőztetett medencékben a kigázosító aknában, illetve a rothasztás során felszabadult foszfor kicsapatásához a rothasztóban.

Az elő-denitrifikációs és az anaerob zónában a keverés nagysebességű merülő keverőkkel történik, valamint kis sebességű, banán típusú áramláskeltők biztosítják a víz mozgatását és keverését. 

A levegőztetett medencék után találhatók a kigázosító medencék, melyek célja a levegőztetés után az iszappelyhekhez tapadt finom légbuborékok természetes flotáció révén történő eltávolítása. Ezzel elkerülhető, hogy az utóülepítőkben az iszappelyhek felússzanak. 

Az anaerob medencék fölött elhelyezkedő utóülepítőkből az iszapelvételt a szívókotrókkal felszerelt kotróhidak biztosítják. Ezek a medencék alján kiülepedett iszapot felszívják, aminek egy része visszakerül a biológiai medencékbe az állandó biomassza koncentráció fenntartásához, egy része pedig elvételre kerül. Az elvett, ún. fölösiszap a sűrítő asztalokra kerül következő lépésként.

Ezen ülepítési lépés után lehetőség van klórozásra, amennyiben az illetékes hatóságok speciális higiéniai követelményeket írnak elő. Biológiai soronként rendelkezésre áll egy 1000 m3-es medence az utóülepítők alatt, ami elegendő reakcióidőt biztosít még a biológiai medencék hidraulikai túlterhelésénél, azaz 26 500 m3/h térfogatárammal érkező hozam esetén is. 

Automata mintavevő berendezés biztosítja a tisztított víz minőségének folyamatos ellenőrzését a Dunába bocsátás előtt.