Kérdések és válaszok szennyvízkezelés témában

Egész Budapest szennyvízét tisztítja a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep?

Budapest szennyvizét három tisztító telep kezeli: az Észak-pesti, a Dél-pesti és a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre a budai kerületek és a belváros szennyvize folyik be a kelenföldi és a ferencvárosi átemelő-telepeken keresztül.

Mennyi szennyvizet fogad a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep naponta/óránként?

A fogadott szennyvíz mennyisége száraz időben átlagosan 230 000 m³/nap, amelynek eloszlása a nap folyamán a lakosság aktivitásától függően változik.

Mi történik a szennyvíziszappal? Hová kerül?

A technológiai kezelés után fölöslegessé vált és víztelenített szennyvíziszapot elszállítást követően hulladékkomposztáláshoz hasznosítják. A komposztálás során az iszaphoz növényi hulladékot és tőzeget kevernek, majd az így keletkező komposztanyagot hasznosítják.

Veszélyes hulladék a szennyvíziszap?

Nem.

A biogázból előállított energia elegendő-e a telep energiaszükségletének fedezésére?

A BKSZTT villamosenergia-igényének optimális esetben kb. 60%-át fedezi a biogázból termelt energia. Ezen felül nyáron a telep teljes hőigényét is fedezi (pasztörizálás, rothasztás), télen viszont a telep fűtése miatt a motorok által termelt hő nem elegendő, ilyenkor a hiányzó energiamennyiséget gázkazánok segítségével, földgáz használatával pótolják.

Miért nem értékesítik a megtermelt energiát?

A rendszer jellemzően csak nyáron termel annyi fölös hőenergiát, melyet értékesíteni lehetne. A megtermelt villamos energia értékesítését lehetővé tévő rendszer kiépítése olyan nagy beruházási költséggel jár, amelynek megtérülése nem biztosított.

Mire szolgál a biofilter?

A biofilter a zárt szennyvíztisztítási rendszerben keletkező és összegyűjtött szennyezett levegőt tisztítja meg.

A tisztított víz a Dunába kerül? Hogyan?

A folyamat végén a tisztított víz a Duna medrében található, úgynevezett sodorvonali kivezetésen keresztül távozik a szennyvíztisztító telepről.

Hány nap alatt tisztul meg a szennyvíz a beérkezéstől számítva?

A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz egy nap alatt halad végig a technológián. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap további 26 napos kezelésen megy keresztül, mielőtt elszállítják a telepről.

Ipari vagy kommunális szennyvizet tisztítanak a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen?

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kizárólag kommunális szennyvizet tisztít.

Mi történik egy szennyvíz-visszaáramlás (dugulás) észlelését követően tett bejelentéssel?

A Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén fellépő hibák bejelentésére a nap 24 órájában rendelkezésre áll a Vízvonal 06 1 247 7777-es telefonszáma*, az 1-es menüpont kiválasztásával, valamint a hibabejelentes@vizmuvek.hu e-mail címen is van lehetőség a hibabejelentésre.
A bejelentéseket diszpécsereink először aszerint csoportosítják, hogy a meghibásodás az ivóvízhálózatot  vagy a szennyvízhálózatot érinti.

Fontos, hogy a bejelentő minden lényeges információt és adatot közöljön munkatársunkkal. Rögzítjük a bejelentő és a bejelentés adatait, valamint felvesszük azokat a szükséges kiegészítő információkat, amelyek alapján meghatározzuk az egyes munkafolyamatok besorolására társaságunknál alkalmazott sürgősségi szinteket.

Ezt követően történik a munka rangsorolása, a fővárosi kerületekben és az agglomerációban azonos elven és azonos paraméterek figyelembe vételével. A hibák súlyosságát és a rendelkezésre álló erőforrásokat figyelembe véve indul meg a hibaelhárítási folyamat.
A szennyvízágazati eseményeket négy kategóriába soroljuk:

• kritikus vészhelyzet (pl.: árvíz, földrengés, természeti katasztrófa),
• súlyos vészhelyzet (pl.: kiterjedt áramszünet, bombariadó, tűzeset valamely, a szolgáltatásért felelős területen),
• kiemelt hiba (pl.: nagyobb nyomócsőtörés, főbb átemelő leállása),
• normál probléma (pl.: meghibásodások, kisebb területet érintő dugulások).

Ezt követően határozzuk meg a sürgősségi szintet annak érdekében, hogy a különböző helyszíneken egy időben végzett munkák ütemezése megfelelően történjen. A sürgősségi szintnek megfelelő ütemezésben és sorrendben kezdik meg munkatársaink a hiba elhárítását.
A szennyvízhálózatok esetében négy sürgősségi szintet határoztunk meg:

• 1. szint: bejelentés alapján a közszolgáltatást, a szennyvíztisztító-telep teljes működését közvetlenül veszélyeztető esemény
• 2. szint: bejelentés alapján a közüzem, a csatornahálózat és/ vagy a szennyvíztisztító-telep részleges működését közvetlenül veszélyeztető esemény
• 3. szint: általános hibabejelentés szennyvízhálózattal és/vagy átemelőkkel kapcsolatban
• 4. szint: a házi beemelők jogszabályban és Üzletszabályzatunkban meghatározott meghibásodása

Mely anyagok nem kerülhetnek a csatornába?

Mivel a szennyvíztisztító-telepek elsősorban élő mikroorganizmusok segítségével tisztítanak, a csatornahálózatba csak olyan lebomló anyagok juttathatók, amelyek ezeket nem károsítják. Ha a csatornahálózatba méreg kerül, elpusztíthatja a tisztítást végző szervezeteket, ezáltal sérülhet a befogadó élővíz, ráadásul az egyébként a mezőgazdaságban hasznosítható szennyvíziszap is használhatatlanná válik. Azok az anyagok pedig, amelyek nem bomlanak le, a csatornahálózat dugulását, elöntéseket, súlyosabb esetben a tisztító telep berendezéseinek meghibásodását és üzemzavart okozhatnak. Ez éppúgy igaz a háztartási zsír- és olaj-, valamint ételmaradékokra, mint például a nedves törlőkendőkre.

Hová kerüljön a csapadékvíz?

Azokon a településeken, ahol a Fővárosi Vízművek nyújt szennyvízcsatorna-szolgáltatást, a szennyvízelvezetés és -tisztítás elválasztott rendszerben működik. Ezt azért fontos tudni, mert ez a rendszer kapacitásából és technológiájából adódóan kizárólag háztartási és előtisztított ipari szennyvíz befogadására, elvezetésére és megtisztítására alkalmas. A csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése ezeken a településeken csak a szennyvízhálózattól teljesen elkülönítve történhet.

Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 85.§ (5) értelmében az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető-hálózatba csapadékvíz bevezetése tilos.

Mi történik, ha az esővíz az elválasztott rendszerű közcsatorna-hálózatba jut?

Nagyobb esőzésekkor a rendszer nem bírja el a megnövekedett terhelést. A szennyvízelvezető-hálózatba jutó nagy mennyiségű csapadékvíz a közcsatorna-hálózat egyes szakaszainak telítődését okozza, a keverékvíz (szennyvíz és csapadékvíz) kifolyik a hálózatból, és eláraszthatja a közterületeket.

Az alacsonyabban fekvő területek (alagsorok, pincék, szuterének, mélygarázsok, stb.) elöntése sok esetben jelentős vagyoni károkkal jár, mindamellett a fertőzésveszély komoly kockázatával is számolni kell.

A szennyvíztisztító telepre érkező keverékvíz hidraulikailag túlterheli azt, kimossa a tisztításhoz használt baktériumokat, így károsítja a szennyvíztelep tisztítási mechanizmusát és technológiáját, ezáltal veszélyezteti a telep hatékonyságát. Ugyanakkor, ha a szennyvíztelep kapacitását meghaladó mennyiségben érkezik keverékvíz a telepre, annak megfelelő minőségű tisztítása már nem lehetséges. Ebben az esetben a telep által kibocsátott tisztított víz sem lesz megfelelő minőségű, és a környezetbe kerülve szennyezi és károsítja a természeti értékeinket, vizeinket. A szennyvíztelepről kibocsátott víz minőségi határértékének túllépéséért a szolgáltató jelentős – akár több millió forintot meghaladó – hatósági bírság megfizetésére kényszerül.

A szabálytalan csapadékvíz-rákötések a szolgáltatónak minden esetben többletkiadást jelentenek. Ez pedig kihatással lehet a végzett szolgáltatás minőségére éppúgy, mint a fejlesztések megvalósíthatóságára. Ezáltal közvetett módon a szolgáltatást szabályosan igénybe vevő többi felhasználóra is.

Mit tesz társaságunk a csapadékvíz közcsatornába juttatásának megelőzésére?

Rendszeresen tájékoztatjuk az érintett települések lakóit, és felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a csapadékvíz közcsatornába juttatása szabálytalan és következményekkel jár.

Rendszeres vizsgálatokat végzünk az üzemeltetett szennyvízelvezető-hálózaton, mely során az észlelt illegális csapadékvíz-bebocsátásokról digitális felvételt készítünk, és azokat jegyzőkönyvben dokumentáljuk.

A jogsértést elkövető felhasználókat írásban felszólítjuk a jogellenes állapot megszüntetésére.

Ha a csapadékvíz szabálytalan elvezetésével a felhasználó felszólításunk ellenére sem hagy fel, a jogellenes állapotot a felhasználó költségére megszüntethetjük. Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 85.§ (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után az üzletszabályzatunk 22. mellékletében meghatározott mértékű pótdíjat (jelenleg 100 000 Ft/felhasználó) számítson fel társaságunk.

Ezen túlmenően a járási hivatalnál kezdeményezzük, hogy az a felhasználót kötelezze a tudomásunk nélkül végzett bekötés, illetve a csapadékvíz szabálytalan elvezetésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására.

Ezzel együtt a járási hivatal a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat ellenőrzésének, valamint a bekötési vízmérő, a mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség-mérő leolvasásának tűrésére is kötelezheti a felhasználót.

Mit tehet Ön a csapadékvíz közcsatornába juttatásának megelőzésére?

A házi szennyvízhálózat rendeltetésszerű üzemeltetése, rendszeres karbantartása és szükség esetén javítása a felhasználó kötelessége.

A nem saját ingatlanján tapasztalt illegális csapadékvíz-bebocsátásokat – annak érdekében, hogy társaságunk a megszüntetés érdekében mielőbb eljárhasson – a 06 1 247 7777-es telefonszámon vagy egyéb módon (e-mail, postai levél) jelezheti társaságunknak. A bejelentő személyére vonatkozó adatokat és információkat minden esetben bizalmasan kezeljük.

*A Vízvonal telefonszáma mobiltelefonról is a 06 1-es előhívóval hívható. 20-as, 30-as, 70-es és egyéb előhívókkal a Vízvonal nem érhető el.