Kérdések és válaszok vízellátás témában

Előfordulhat-e, hogy a szennyvíz bekerül az ivóvízhálózatba?

Nem, mivel a vízcső és a csatornavezeték más nyomvonalon húzódik. A csatorna az út tengelyében, míg a vízcső annak valamelyik oldalában húzódik. A vízcsövekben minimum 1,5 bar üzemi nyomás uralkodik. Olyan közegből, amelyben ennél alacsonyabb a nyomás, semmilyen anyag nem juthat bele.

Lehetséges-e, hogy fogyasztóktól származó szennyezés jusson a vízcsövekbe?

Zavartalan üzemeltetés, normál üzemmenet során nem. Csőtörés esetén, amikor a meghibásodott vezetékszakaszt ki kell zárnunk a hálózatból, előfordulhat, hogy a fogyasztóktól visszafelé folyik a víz a hálózatba, azonban a javítást követően minden esetben helyi fertőtlenítéssel és öblítéssel tisztítjuk meg a vezetékszakaszt, így nem is fordulhat elő hálózatszennyezés.

Kilyukadhat-e az ivóvízvezeték?

Lyukadás az acélcsöveken vagy – az úgynevezett lyukkorrózió esetén – öntöttvas csöveken fordulhat elő. Acélcsöveket hidakon át futó vezetékekben alkalmazunk, mivel ezek súlya kisebb az egyéb, használatban lévő csövekénél, és nem héjkitöréssel, hanem lyukadással sérülnek, ezáltal nem okozhatnak kárt a hídszerkezetekben. Emellett javításuk is egyszerűbb.

Hogyan „öregednek” a vezetékek, kockázatosak-e a régi csövek?

A vas alapanyagú csövek korrodálódnak, a cement alapanyagúakból kilúgozódik a cement, a műanyag alapúak öregednek. Ezek a folyamatok a csőfal elvékonyodását eredményezhetik, és csőtöréshez vezethetnek. Ez a régebbi vezetékszakaszokon nagyobb eséllyel fordulhat elő. A vezeték kora azonban önmagában még nem jelent veszélyforrást, sőt, vannak olyan régebbi vezetékek is, amelyiknek az állapota kifogástalan.

Hogyan lehet ellenőrizni, vizsgálni a föld alatti vezetékeket?

Rendszeresen végzünk állapotfelméréseket. Két módszer áll rendelkezésünkre: a roncsolásos anyagszerkezeti, illetve a roncsolásmentes vizsgálat. A vezetékek állapotát egyrészt az egyes csőtörések során vett minták bevizsgálásának eredménye alapján értékeljük, másrészt a fémanyagú vezetékek külső felületén a kiásást követően korróziómérést végzünk, és megvizsgáljuk a cső környezetét is. Ezeknek az adatoknak a segítségével állapítjuk meg, hogy szükség van-e rekonstrukcióra vagy – ha ez nem indokolt – meghatározzuk a csővezeték további üzemidejét. Ezeken a vizsgálatokon túl vízveszteség-elemzést is végzünk, amely alapján a hálózat bármely hibájára következtetni tudunk, így a felszínen nem látható hibákat is fel tudjuk tárni.

Földrengésbiztos-e a vízvezeték-hálózat?

Mivel a földrengés a magas építményekre gyakorol nagyobb hatást, ezért a hálózatra nem jelent különösebb veszélyt. Nagyobb gond rétegtörés esetén adódhat, mivel ilyenkor kereszttörés következik be a csőben.

Mi történik egy csősérülés észlelését követően tett bejelentéssel?

A Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén fellépő hibák bejelentésére a nap 24 órájában rendelkezésre áll a Vízvonal 06-1 247 7777-es telefonszáma, az 1-es menüpont kiválasztásával, valamint a hibabejelentes@vizmuvek.hu e-mail címen is van lehetőség a hibabejelentésre.
A bejelentéseket diszpécsereink először aszerint csoportosítják, hogy a meghibásodás az ivóvízhálózatot vagy a szennyvízhálózatot érinti.

Fontos, hogy a bejelentő minden lényeges információt és adatot közöljön munkatársunkkal. Rögzítjük a bejelentő és a bejelentés adatait, valamint felvesszük azokat a szükséges kiegészítő információkat, amelyek alapján meghatározzuk az egyes munkafolyamatok besorolására társaságunknál alkalmazott sürgősségi szinteket.
A sürgősségi szint meghatározásánál figyelembe vesszük a körülményeket, így többek közt

• az élet- vagy balesetveszély lehetőségét,
• a várható kárt,
• a fellépő vízhiányt vagy vízminőségi problémát,
• az érintettek számát és körét (lakosság, ipari -, egészségügyi létesítmény, közintézmény),
• a vízfolyás helyét, annak hatását a közlekedésre, forgalomra, környezetre,
• az időjárási körülményeket, külső hőmérsékletet.

Ezt követően határozzuk meg a sürgősségi szintet annak érdekében, hogy a különböző helyszíneken egy időben végzett munkák ütemezése megfelelően történjen. A sürgősségi szintnek megfelelő ütemezésben és sorrendben kezdik meg munkatársaink a hiba elhárítását.
Az ivóvízhálózattal kapcsolatos eseményeket 4 különböző kezelési szintbe sorolhatjuk:

• normál kezelési szintű esemény,
• emelt kezelési szintű esemény,
• kiemelt kezelési szintű esemény,
• vészhelyzet.